Nagypéntek munkaszüneti nap

A keresztény liturgiában a nagypéntek a húsvétot megelőző péntek, amelyen a keresztény emberek Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és a temetéséről emlékeznek meg. 2017 óta a nagypéntek munkaszüneti nap Magyarországon, mely a méltó megünneplésére ad lehetőséget. Az ünnep dátuma minden évben változik március 20 és április 23 között. Ez a nap azt üzeni, hogy nincs ünnep áldozat nélkül, nincs föltámadás halál nélkül és nagypéntek nélkül nincs húsvét.

A nagypéntek 14 európai országban ünnep. Balog Zoltán miniszter szerint a munkaszüneti napok száma nincs feltétlenül hatással egy ország gazdasági teljesítményére. Példaként Németországot említette, ahol 17 munkaszüneti nap van, Bulgáriában 16 és Szlovákiában 15 egy évben.

A nagypéntek munkaszüneti nap kiszámításának története

A pontos dátum kiszámítását az teszi problémássá, hogy János evangéliuma és a szinoptikus evangéliumok leírásai között eltérések vannak. A szinoptikus evangéliumok szerint az utolsó vacsora a zsidó húsvéti bárány elfogyasztását jelentette, amit az év első hónapjának 14. napján, csütörtökön tartottak a zsidók. A másnapi keresztre feszítés így még mindig pénteken történt. János evangéliumában viszont úgy jelenik meg, hogy az arimátiai József, Jézus holttestét még az ünnep előtt helyezte el új sírjába, ami szerint így az utolsó vacsorát legkésőbb a zsidó húsvét előtti estén tartotta Jézus tanítványaival. Az ellentmondás megoldására számos kísérletet tettek, de a legvalószínűbb magyarázat az lehet, hogy Jézus tudta, hogy meg fog halni és emiatt az utolsó vacsoráját keddre vagy szerdára tette.

Ez azon zsidó időszámítással esik egybe, mely a pészah ünnepének összes napját szombatnak nevezi. Ennek okán a keresztrefeszítés ideje akár szerdára is eshetett, amely után kétnapos ünnep következett, majd egy szombati nap. Így lehetséges az a teória, hogy Jézus három nap és három éjjel volt a halál állapotában, aztán a következő napon, vasárnap hajnalban feltámadt.